Neked feltűnt már, hogy az RTL Klub Jófiúk c. sorozatának minden részében van egy pillanat, amikor Gyula a kamera felé fordul, rád néz és mond egy poénos tanulságot? Nos, ezekben a jelenetekben rendőrünk nem tesz mást, mint ledönti a negyedik falat, s ez (de csak ez!) olyanokhoz teszi hasonlatossá, mint a Psycho vagy a Kill Bill főhőse.

Fotó: RTL Klub

Mi az a negyedik fal és miért kell ledönteni? 

A negyedik fal fogalma a színházak világában született meg, s arra a képzeletbeli határvonalra utal, mely a színpad és a nézők között húzódik. Azért hívják így, mert ez ugyan nem látható, de a díszletet alkotó három igazi falhoz hasonlóan behatárolja a performansz fizikai terét. Sőt, bizonyos szempontból még jobban is.

Erről a falról ugyanis a színpadon játszó színészek elvileg nem tudnak, az csak a néző számára létezik, aki e mögül, afféle voyeur módjára biztonságosan és szabadon figyelheti az eseményeket. Éppen ezért van különösen erős hatása annak, amikor a szereplők átlépik ezt a határvonalat és megmutatják, hogy tudatában vannak megfigyeltségüknek, ők is látják a falat, sőt, látnak minket is. 

A moziban ezt a határt a kamera lencséje, rajta keresztül pedig a vászon jelenti, s ugyanúgy működik, mint a színpadon. Ledönteni is már viszonylag korán elkezdték. Ha hihetünk a Wikipediának, az első film, amiben az átlépés megtörténik Mary MacLane 1918-as Men Who Have Made Love to Me című alkotása volt. 

A negyedik fal ledöntésének technikájával azóta is a legkülönfélébb műfajokban és célokkal találkozhatunk. Ott van például Deadpool, aki a legnagyobb természetességgel dobott egy-két beszólást "kifelé" is, Woody Allen, aki ha kellett, egyenesen nekünk fakadt ki az Annie Hallban, Uma Thurman, aki egy autó volánja mögött foglalta össze a nézőknek  a Kill Bill első részét vagy Anthony Perkins, aki csak ránk mosolygott a Psycho végén, de az is elég is volt ahhoz, hogy ne aludjunk nyugodtan. Ugyancsak remekül használta Fincher a Harcosok klubjában és Scorsese is a Wall Street Farkasában.

Végül is mindegy, hogy hol és miért történik, kivétel nélkül vibrálóan izgalmas pillanaz az, amikor a szereplők közvetlen interakcióba lépnek velünk, amikor egy film, saját filmszerűségére reflektálva zárójelbe teszi vászonra álmodott valóságát és kilép a mi valóságunkba. 

Nem véletlen, hogy mind az alkotók, mind a közönség körében népszerű, így akár egy vasárnap esti magyar vígjáték sorozatban is simán belefuthatunk. Ezen felbuzdulva gyűjtöttem csokorba az öt legjobb fal átlépést, amit vígjátékokban láttam.

1. "Ez olyan, mint egy rossz film!" 

Ebben a korai ZAZ filmben látható ez egyik legviccesebb átlépés valaha. Amikor a főhős (Val Kilmer) egy levegővel összefoglalja a film addigi, egysíkúnak éppen nem mondható történéseit, a főhősnőből (Lucy Gutteridge) önkéntelenül is kifakad a fenti mondat - lássuk be, joggal. Az éppen készülő alkotást ily módon minősítő elszólás súlyát a szereplők is érzik, s egy pillanatra (vagyis pillantásra) mindketten átlépnek a falon.

2. Aki a szó szoros értelmében le is döntötte 

Mel Brooks szívesen játszadozik a negyedik fal átlépésével. A mester sok filmjében találunk ilyen jelenetet: az egyik legjobbat az Űrgolyhókban hozta össze, a Robin Hood, a fuszeklik fejedelme szinte tobzódik benne (itt például, vagy itt és itt is) míg a Világtörténelem 1-ben nem más mint XVI. Lajos van kegyes közvetlenül hozzánk intézni szavait.

A legzseniálisabb azonban az, amit Fényes Nyergekben művelt. Ebben a western vígjátékban egészen a kötelező filmvégi kocsmai bunyóig minden a műfajban megszokott mederben zajlik. A csata közben viszont egyszer csak vált a kamera és... de inkább nézd meg magad:

Innentől kezdve hőseink nem csak a negyedik, de mindenféle falakat ledöntenek, sőt, a filmstúdióból is kilépnek ha kell és a legnagyobb természetességgel ülnek taxiba, vagy váltanak jegyet a filmre, amiben éppen ők játszák a főgonoszt. Ez a csodálatos zűrzavar egészen az utolsó jelenetig kitart. Lehetetlen nem imádni!

3. Mentos the freshmaker

Kevés kiábrándítóbb dolgot tudok elképzelni egy filmben a gagyi termékelhelyezésnél. Nyilván tudom, hogy a szponzorok nem viccből szállnak be a moziba és szeretnék a terméküket viszontlátni a vásznon, de azt azért elvárnám, hogy ne tolják bele egyenesen arcunkba. Ennek ellenére sok jelenet, sőt majdnem egész filmek születnek lényegében ezzel az egy indokkal. (Őszintén, mégis mi más értelme van pl. a Transformers 4-nek?)

Pedig lehet ezt jól csinálni. Véleményem szerint azok megoldások a legjobbak, melyek nem is próbálják titkolni valódi céljukat, hanem velünk összekacsintva csinálnak viccet abból a kényszerből, amiről mindketten tudjuk, hogy kikerülhetetlen. Ezt az utat választották többek között az Valami Amerika 2. stáblistás jeleneteiben, vagy a Wayne Világában is. A legnagyobb kedvencem e tekintetben a mindig zseniális Leslie Nielsen, aki egyszer a Mentos és egy WC kagyló segítségével menekült meg szorult helyzetéből.

4. Durr, durr és csók 

Nagyon örültem 2005-ben ennek a filmnek. Nem csak azért, mert Robert Downey Jr. végre ismét visszatért a vászonra, hanem Shane Black miatt is. Ekkor már majd' tíz éve nem hallottam felőle, pedig mindig imádtam az általa írt buddy movie-kat (na jó, nem mindet). Ráadásul ez az első rendezése, ami ugyan néha csapongó és kicsit hiperaktív, de tele van jó szövegekkel, rengeteg filmes poénnal és az egész úgy ahogy van, egy nagyon jó szórakozás.
A történet viszont elég csavarosra sikeredett, ezért a sztorit narráló főhős - aki egyébként a film során többször is átlép a falon - úgy gondolja érdemes a legfontosabb tanulságokat összefoglalni számunkra. Majdnem sikerül is neki... 

5. Gyalog galopp - már hogy is maradhatna ki? 

Természetes, hogy a Monty Python Gyalog Galopp-ja e témában is referenciapont. A csapat számos jelenetben utal arra, hogy ez csak egy film (bennfentes rajongóknak: "csak egy makett"), ahogy a végkifejletet is ez a tényező határozza meg. Az egyik kedvencem az a rész, ahol megismerjük Tim varázslót, aki egy ponton annyira belemelegedik a legszörnyűbb szörny hatásos leírásába, hogy azt már a hős lovagok is picit túlzásnak érzik.

A jelenet másik érdekessége, hogy Cleese teljesen elfelejtette karaktere hosszú és bonyolult nevét, ezért kénytelen volt improvizálni. Az eredetiben tisztán látszik, hogy a Tim nevet akkor és ott találta ki.