...csak ő még egy menő szöveggel is megtoldotta.
Oké, ez így leírva talán nem is olyan cool, de nézd milyen ütős, amikor Pacino adja elő:
A mondat a Brian de Palma rendezte Carlito útjából származik. Az 1993-ban készült film főhőse Carlito Brigante (Al Pacino) egy öregedő gengszter, aki igyekszik jó útra térni, kiszállni a régi bizniszből. Ez azonban nem megy egyszerűen, s többek között olyan figurákkal kerül szembe, mint a feltörekvő Benny Blanco (John Leguizamo). A bronxi Blanco pont olyan, mint Carlito volt fiatalon: erőszakos, heves és gátlástalan.
Innentől lesz egy kis spoiler, szóval ha nem láttad a filmet, csak ennek tudatában olvasd tovább!
A "két dudás egy kocsmában" alapállásból fakadóan nem is kell sokáig várni, hogy egymásnak essenek. A fenti szcéna a második találkozásukkor zajlik, s a mondat végi csettintés végül sorsfordítónak bizonyul Carlito életében.
Ez egy tökéletesen megkomponált jelenet
Pacino és Leguizamo kiválóan hozzák a karaktereket, a párbeszédet pedig szinte szétfeszíti a feszültség (szerencsére Végvári Tamásnak és Rékasi Károlynak köszönhetően ez a szinkronizált verzióban is kellően átjön - itt keresd 1:08:39-nél).
Viszont nem csupán a szöveg és a szinészi játék miatt lett ez a jelenet nagyon hatásos. Ha alaposabban megfigyeljük, látható, hogy de Palma a karakterek jellemét és egymáshoz fűződő viszonyát a beállítások, valamint a megvilágítás mesteri használatával is nyomatékosan kifejezi.
A párbeszéd kezdetén profilból látjuk a szereplőket, akik úgy állnak, mintha egymás tükörképei lennének: Carlito tulajdonképpen fiatalkori alteregójára néz. Hasonlóságukat az is hangsúlyozza, hogy mindkettőjük arca erős vörös megvilágítást kap, ami itt az alvilági létet szimbolizálja.
Aztán a kamera szembe fordul a velük és erősen rájuk is közelít. Előbb Blanco-t látjuk, akinek arcát ebben a beállításban is teljesen beborítja a vörös fény sőt, bal odala még árnyékot is kap. Szeme és tartása makacs elszántságot sugároz. Az üzenet világos: ezt a fiút teljesen elnyelte a bűn világa, amiben lassan egyre mélyebbre merül. "Karriere" még csak most indul, de bizonyára sikerekkel kecsegtet.
Egészen más ezzel szemben a Carlito arca, amit a megvilágítás két egyenlő, de egymással ellentétes részre oszt fel. A jobb oldal Blancoéhoz hasonlóan gengszter-vörösben úszik, míg a másik fele világosabb és sokkal több árnyalatot hordoz. Ez utóbbi a vágyott normális életet jelképezi. A kiöregedő gengszert arcán egyszerre jelenik meg a bűnöző múlt és a remélt tiszta jövő fénye. A szimmetrikus felosztás viszont arra utal, hogy a két világ közül egyelőre még egyik sem kerekedett felül. Hasonló jelentést hordoz Carlito tekintete is: már nincs ott az a tűz, amit a Benny-ében látunk, viszont múltjának fénye még visszatükröződik benne.
Nem túl mélyenszántó, de hatásos szimbolika ez, ami mutatja, hogy Brian de Palma nem puszta eszképizmusként használja a rá annyira jellemző szokatlan beállításokat. Ebben a tökéletesen megkomponált jelentben is minden apróságnak jelentése van, amiket negyed század elteltével is nagy élvezet felfedezni.
Ha eddig kimaradt, mindenképpen nézd meg ezt a filmet, hiszen Pacino mellett olyan nevek játszanak benne, mint Sean Penn, Luiz Guzman, Viggo Mortensen vagy Penelope Ann Miller.
