Neked feltűnt már, hogy az RTL Klub Jófiúk c. sorozatának minden részében van egy pillanat, amikor Gyula a kamera felé fordul, rád néz és mond egy poénos tanulságot? Nos, ezekben a jelenetekben rendőrünk nem tesz mást, mint ledönti a negyedik falat, s ez (de csak ez!) olyanokhoz teszi hasonlatossá, mint a Psycho vagy a Kill Bill főhőse.
Fotó: RTL Klub
"Inspired by a true story". Jól hangzó kezdés egy filmnél, de a Jurassic Park valószínűleg az utolsók egyike, ami elé kiírnád ezt. Pedig található benne olyan elem, ami a valóságon alapszik. Na, ne valami hihetetlen paleo-genetikai tudományos áttörésre gondolj, annál sokkal prózaibb a történet. Persze attól még érdekes.
Dr. Ellie Sattler: Mi jár a fejedben?
Dr. Alan Grant: Munkanélküliek vagyunk.
Dr. Ian Malcolm: Vagy inkább kövületek!
Ez a párbeszéd bizony tényleg megtörtént eseményeken alapszik, igaz, abban nem voltak sem paleontológusok, sem excentrikus matematikusok. A sztori főhőse egy Phil Tippet nevű ember, akinek a saját kihalása jutott eszébe, amikor először meglátta a film számítógéppel animált, futkározó dinóit.
Viszonylag kevesen ismerik a nevét, de Phil Tippet igazi nagyágyú volt Hollywoodban a '90-es évek elején. Olyan mozik vizuális effektjei kötődnek a nevéhez, mint a Star Wars, a Birodalom visszavág, az Indiana Jones vagy a Robotzsaru. Az e filmekben megjelenő szörnyeket és robotokat mind a Tippet Studio animátorai keltették életre. 
Népszerűségüket az adta, hogy forradalmasították az ilyesfajta trükkök elkészítésére évtizedek óta használt stop-motion technikát. A stop-motion lényege rém egyszerű: fognak egy bábot és mozdulatainak minden fázisáról készítenek egy fényképet. A képeket aztán egymás mellé téve mozgókép jön létre. Másodpercenként 24 ilyen fotó már elég, hogy az emberi szem folyamatosnak érzékelje a mozgást. A stop-motion szinte egyidős a filmkészítéssel, és a CGI megjelenéséig a leginkább használt animációs trükk-technika volt: a TV Macitól elkezdve az ED 209-es robotig mindenhol ezt láthatod.
Volt azonban egy nagy hibája: bármilyen aprólékosak is voltak a beállítások, a bábok mozdulatai mindig kissé darabosak maradtak a mozgást folyamatában rögzítő felvételekhez képest. Ennek az az oka, hogy az egyenként készített képkockákból összerakott felvételnél hiányzik a mozgás-fázisok közötti finom elmosódás, a motion blur.
Tippeték pedig éppen ezt, a motion blur hatást tudták szuperül létrehozni különféle módszerekkel, és elérték, hogy az általuk készített stop-motion animációk minden korábbinál élethűbbek legyenek. Rögtön új nevet is adtak technikájuknak, amit go motion-nek neveztek el.
Szóval amikor Spielberg a Jurassic Park forgatására készült, nem volt kérdés, hogy kik készítik majd a szükséges trükköket. Elképzelése szerint az életnagyságú robot-dinoszauruszokat az animatronics királya, Stan Winston szállítja, a Tippet Studio felel az animációkért, az Industrial Light & Magic (ILM) pedig gondoskodik ezek összefésüléséről, egy kis CGI festéssel és némi motion blur effekt hozzáadásával.
A munkálatok el is kezdődtek, s mindenki csinálta, amihez legjobban értett. Winstonék egy a Triceratropszon, meg egy 14 méteres T-Rexen dolgoztak, míg Tippet csapata elkezdte a báb-dínók és az animációk készítését. Annyira belejöttek, hogy még a hagyományos rajzolt storyboard helyett is kis bábfilmeket készítettek a jelenetek látványának megtervezéséhez. Apait-anyait beleadtak, s igyekeztek a lehető legjobb go motion effektet létrehozni.
De nem sikerült. Bár tényleg kihozták a technikából a maximumot, a dinoszauruszok valahogy nem működtek. Spielberg fontos kikötése volt, hogy a filmben szereplő dinoszauruszok ne moziszörnyeknek, hanem hús-vér állatoknak tűnjenek, de az eredmény minden erőfeszítés dacára nagyon lelógott a vászonról.
Ekkor jött a képbe az ILM számítógépes csapata. Dennis Muren ajánlkozott azzal a Terminátor 2-ben már kipróbált megoldással, amivel a T-1000-est hozták létre. Sőt az is kiderült, hogy az egyik munkatársa, Steve Williams egy ideje már animálgatja a dinókat a gépén munkaidő után. Szóval hamar tudtak a rendezőnek mutatni valamit és az eredmény mindenkit lenyűgözött. Kétségtelenné vált: új korszak kezdődik a filmes effektek világában.
Tippet sem áltatta magát, s az eredményt látva csak ennyit fűzött hozzá: "I think I'm extinct" [Azt hiszem, kihalok]. Spielbergnek meg annyira tetszett ez a kifakadás, hogy rögvest beleírta a fent idézett párbeszédbe (csak az eredetibe, mert a szinkronból kimaradt). Hát nem egy kis gonosz ez a Steven?
Persze sem Tippet, sem a stop-motion nem haltak ki. A technika él és virul, sőt, a 2000-es évektől egyfajta reneszánszát éli és egész jól megtalálta a helyét a CGI által uralt filmvilágban. Tippet és csapata sem szállt ki a JP-ből, hanem új formában vett részt a munkálatokban. A CGI ugyanis jól működött rajban futó Gallimimus-csontvázaknál, de a test és a bőr mozgásának kidolgozásában még nagyon nem voltak képben. Ehhez kellett Tippet-ék szakértelme, akik ezt követően az ILM-mel közösen dolgoztak azon, hogy a CGI dinoszauruszoknak ne csak a mozgása, se a kinézete is élethű legyen.
Az eredményt mindannyian ismerjük, a Jurassic Park dínói korszakalkotók lettek. A készítők, köztük Tippet is Oscar díjat kaptak az abban az évben bevezetett "legjobb speciális effekt" kategóriában. A díjat az akkor még kiskölyök Elijah Wood adta át nekik.
Egy kis személyes adalék a végére. Ez volt az első Oscar-díj átadás, amit a tv-ben láttam (még Albert Györgyi közvetítette). Emlékszem nekem már akkor is az volt az érzésem, hogy az egész kategóriát csak azért hozták létre, hogy odaadhassák a díjat a filmnek.
Neked nem gyanús a "boríték-hozó", vagy hogy csak három jelölt volt a szokásos öt helyett? Mintha csak azért lenne ott a másik kettő, hogy a Jurassic Park ne egyedül álljon a jelöltek között. Senki sem gondolhatta komolyan ugyanis, hogy a Cliffhanger, de még a tényleg kiváló Karácsonyi Lidércnyomás is eséllyel szállhat versenybe a filmtörténet azóta is legélethűbb dinoszauruszaival.
(A cikk a Jurassic Park's T-Rex Paddock Attack - Art of the Scene c. Cinefix videó felhasználásával készült)
Képek forrása: imdb.com
Gondolom Te is vágod, mit mondott Ripley az idegen királynőnek az Aliensben és fejből nyomod a Ponyvaregény legjobb dumáit, esetleg még a Casablanca utolsó mondatára is emlékszel. Nem véletlen, hiszen filmtörténet tele van olyan szövegekkel, melyek elhangzásuk pillanatában a popkultúra részeivé váltak, melyeket majd' mindenki ismer és idéz, néha úgy, hogy nem is tudja honnan származnak.
Nos, engedd meg, hogy alább felidézzek pár olyat, amelyek szerintem legalább ilyen jók, de nem valószínű, hogy sokaknak feltűntek. Kiváncsi vagyok, hogy Te hányra emlékszel közülük.
"Lionel, anyád megette a kutyámat!"
Ki mondta: Maria Penalver; Hol mondta: Peter Jackson: Hullajó (1992)
A '90-es évek elején Peter Jackson egy alacsony költségvetésű, de rendkívül kreatív és humoros horrorfilmmel robbant be az életünkbe. Bár nem a forgatókönyv kifinomultsága miatt emlékszünk erre a filmre, a fenti mondat szerintem a filmtörténet egyik legviccesebb felkiáltása.
De most őszintén, el tudsz képzelni olyan szituációt, amikor ennek a mondatnak van értelme? Nos, Jackson el tudott, és annak ellenére, hogy én nagyon írtózom a zombihorror műfajától, a Hullajót jó szívvel ajánlom mindenkinek.
"Ha ez így megy tovább, egy üzletember nem számíthat semmi haszonra a bundázásból. Márpedig ha már a bunda sem fix, miben bízhat az ember? Hogy nyerjen is valamit, kénytelen lesz vaktában fogadni. És akkor az már maga az anarchia, a legvadabb dzsungel."
Ki mondta: Jon Polito; Hol mondta: Joel Coen: A halál keresztútján (1992)
A Coen testvérek mindig kiváló karaktereket írnak, s különösen izgalmas figurákkal rakták tele a Halál keresztútján című filmjüket. Itt még az utolsó mellékszereplő sem papírmasé. A klasszikus gengszterfilmek előtt tisztelgő alkotásban olyan színészek brillíroznak, mint Steve Buscemi , Albert Finney, John Turturro, Gabriel Byrne és Marcia Gay Harden. Sőt, még egy cameo erejéig Frances McDormand is feltűnik.
Igaz, nagy a verseny, de a showt egyértelműen az azóta már elhunyt Jon Polito lopta el, aki minden jelenetében lehengerlő intenzitással formálta meg az elsőre talán komikusnak ható, de valójában halálosan veszélyes olasz maffiózót, Johnny Caspart. A film a fenti monológgal nyit,és ez a szöveg tökéletes képet ad Caspar furcsa értékrendjéről és morális mozgatórugóiról. Nem láttad még? Pótold gyorsan, nem fogsz csalódni.
"Mondd meg neki, ha nem veszi le [a napszemüvegét], ledobom a hídról, de úgy hogy még a fején van."
Ki mondta: George Clooney Hol mondta: Steven Soderbergh: Mint a Kámfor (1998)
Sokáig nem szerettem Clooneyt. Emlékszem, amikor megkapta Batman szerepét, azt gondoltam: hogy is lehetne igazi denevérember ebből a bájgúnárból? (Akkor még nem sejthettem, hogy a helyzet fordított lesz és Clooney fog szégyenkezni Batman miatt)
Aztán az Alkonyattól pirkadatig mindent megváltoztatott: Clooney maga volt a megtestesült coolság, és a következő évtizedben neve összeforrt ezzel a szóval. (Manapság inkább a furcsán grimaszoló, már-már groteszk figurákkal forr össze, amit először itt láttam tőle, de ez is jól áll neki).
A Mint a kámfor szerintem a legjobb Elmore Leonard adaptáció Szóljatok a köpcösnek mellett. Mindkettő hemzseg az imádnivaló karakterektől és a fentihez hasonló überlaza dumáktól.
"A kés azért jó, mert csendes fegyver. És minél kevesebb a zaj, annál elégedettebb a raj. Tökön szúrjuk őket, mi aztán nem cicózunk. Puska a nyomiknak, kés a profiknak."
Ki mondta: Dexter Fletcher; Hol mondta: Guy Ritchie: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (1998)
1998-ban megtudtuk, hogy nem csak Belmondo és Leon voltak profik, azokból a csatorna túl oldalán, a ködös Albionban sincs hiány. Sőt, Guy Ritchie első filmjében rögtön egy egész csapat igazi profival ismerkedtünk meg: Tom (Jason Flemyng) az agy, Eddy (Nick Moran) a hamiskártyás, Dudva (Jason Statham első szerepében) a seftes, valamint a csendes szakács, Szappan (Dexter Fletcher), akiről viszont egy ponton kiderül, hogy ő a legprofibb mind közül.
Ars poetica-ját ezekben sorokban fektette le, egyszersmind költői vénáját is megcsillogtatva.
"Nóra tudod vaddiszki tilos dásznejében rájva erde"
Ki mondta: Roger Rees; Hol mondta: Mel Brooks: Robin Hood, a fuszeklik fejedelme (1993)
Ez itt tulajdonképpen egy kakukktojás, mert se nem cool, se nem örökzöld, egyszerűen csak imádom, azért láthatod.
Hollywoodban rendszeres időközönként veszik elő Robin Hood történetét, hogy újra és újra az éppen aktuális trendekhez igazítva elmeséljék azt. Most is egy ilyen időszakot élünk (bár az eredményt látva nem lesz tartós) de a '90-es évek elején volt igazán nagy felfutása a témának: 1991-ben rögtön két filmet is csináltak, amelyek közül az egyik kasszasiker lett, a másikat pedig alig ismeri valaki. Még Mel Brooks is látott benne fantáziát és sorban a 10. filmjében ő is a 13. századi anglia hírneves igazságosztóját idézte meg. Vagyis inkább azt, amit Hollywood adaptált belőle az évtizedek során. A film láthatóan erősen rezonál a Kevin Costner féle verzióra (sőt egy jelenetben konkrétan meg is idézi azt), de főhőse inkább az Errol Flynn által életre keltett figurára hajaz.
Nagyon vicces film ez. A kötelező alakok (Kicsi John, Lady Mariann, János herceg) mellett megismerhetünk egy Don Corleone-szerű bárót Jersey-ből, egy Hapsi nevű fekete sidekick-et, a csökkentlátó hű szolgát Vaksit, és mind közül a legviccesebbet, Rottingen sherifet. A Roger Rees által megformált gonosz, de jóképű antagonista minden jelenetében fenomenális. Legfontosabb ismertetőjele, hogy feldúlt állapotban összekeveri a szavakat és szótagokat, aminek eredményekét a fentihez hasonló "mondatok" jönnek ki a száján.
Amúgy ezt jelenti: Tudod, hogy tilos vaddisznóra vadászni a király erdejében!
Ha tudni szeretnéd, hogy mit jelent a "Segsz te tudítani?", a "Lekért megezolsz" vagy a "Leszarta a vaskirály lövőjét", nézd meg ezt a filmet, aminek humorán az elmúlt negyed évszázad semmit sem koptatott.
Képek forrása: imdb.com
...csak ő még egy menő szöveggel is megtoldotta.
